U17-es csapatunk kecskeméti származású vezetőedzője a koronavírus járvány idején sem hagyta el Csíkszeredát, csapatával online tartja a kapcsolatot, folyamatosan képzi magát és a jövőt is a Székelyföld Labdarúgó Akadémián képzeli el. A már lassan három éve itt dolgozó Kurucsai Milánnal beszélgettünk.

A te döntésed volt, hogy itt maradtál Csíkban, mikor kitört a járvány, vagy már nem tudtál hazamenni Magyarországra?

“Természetesen megfordult a fejemben, hogy hazamenjek Magyarországra, de ez a folyamatos bizonytalanság úgy alakította, hogy végül itt maradtunk. Folyamatosan abban bíztunk, hogy elkezdhetjük az edzéseket, vagy valamilyen módon változni fog ez a helyzet. Érdemlegesen ez ügyben nem történt semmi, sőt egy idő után rosszabb lett a helyzet, így már nem láttam észszerűnek, hogy bármilyen mozgást vagy utazást kezdeményezzek. A körülményekhez képest teljesen jól telt és telik ez az időszak, úgyhogy várom a fejleményeket, mert lassacskán itt a hivatalos szabadság és örülnék, ha legalább az otthon maradt családom egy részét megtudnám látogatni.”

Hiányzik az otthonod, a család?

“Januárban voltam otthon és most kezdtem el érezni, hogy maga a szülőváros, az ottani légkör, az elkezdett hiányozni. Nekem a testvérem, a húgom él ott a családjával Kecskeméten, ahonnan jövök és most már jó lenne látni őket. Nyílván felnőtt ember módjára az ember igyekszik ezen túltenni magát, ebben a napi teendők is segítenek, de most már érzem, hogy jól esne látni őket.”

Milyen feladatokat tudtál a csapatoddal elvégezni ilyen körülmények között és hogy reagáltak erre az új helyzetre?

“Az én csapatomnál nagyon jó a tapasztalat. Kaptak egy online programot, amit megpróbáltunk viszonylag részletesen kidolgozni és nekik erről egy online visszajelzést kell adni minden edzés után. Ez jól működik, nyílván nem látom, hogy csinálják, de bízom benne, hogy saját érdekükben a maximumot hozzák ki belőle, másrészt ez egy nehéz ügy, mert csapatsportágról beszélünk és ezek az otthoni munkák, szerintem csak egy bizonyos szegmens, bizonyos százalékban való fenntartására alkalmas. Épp ezért kíváncsian várom, hogy ha végre sikerül találkoznunk, ki milyen állapotban lesz és honnan tudjuk folytatni a munkát?”

Mivel töltötted az elmúlt időszakot?

“Én úgy érzem, hogy ezt illetően is nagyon szerencsés vagyok, mert minden nap lehetőségem nyílt arra edzőként, hogy bemenjek az akadémiára mozogni, sportolni. Ez egyben egy sétát is jelentett, épp ezért ezt igyekeztem kihasználni. Ugyanakkor én jelenleg is képzem magam, végzek egy online egyetemi edzői kurzust, ami elég sok időmet veszi igénybe, így tulajdonképpen még örvendtem is, hogy erre kicsit több időt tudok szánni. A mai napig ez teszi ki az időm egy elég jelentős részét, úgyhogy jól telik ez az időszak, mindig van mit csinálni.”

Akkor te most is folyamatosan képzed magad?

“Igen, nagyon fontosnak tartom és élvezem is, hogy rengeteg olyan területe van ennek a sportágnak, ami még előttem áll, hogy megismerjem.”

Milyen elkézelésed van a jövőt illetően, maradsz Csíkszeredában?

“Nagyon jól érzem itt magam és amennyiben számítanak itt rám, nagyon szívesen tölteném el az elkövetkező időszakot is, és erre is készülök, nagyon remélem, hogy ezek a szabályok, rendeletek ezt nem fogják tudni meghiúsítani és lesz futball, lesz bajnokság, és lesz miért dolgozni megint. Ezt már kifejezetten várom, hogy esetleg egy új csapattal, vagy a meglévő csapatból mit lehet kihozni a munka által, ez már egy kicsit hiányzik is.”

Az U17-es csapat vezetőedzőjeként harmadik helyen álltatok az Elitligában. Csalódásként élted meg, hogy egyik napról a másikra, csak így befejeztétek a bajnokságot?

“Ezen nem szoktam én gondolkodni, mert az van, ami éppen történik. A gyerekek közül, sokaknál érzem, hogy csalódtak ebben az egészben, mert nagy lelkesedéssel kezdték el a munkát a télen és nyílván mi edzők is igyekeztünk a motivációs szintet a legmagasabban tartani. Nem tudni, hogy mi lett volna a vége ennek a jó szériának amiben voltunk, bármit el lehetett képzelni, de hát ez már soha nem fog kiderülni. De, ez így nagyon szép volt és szerintem elégedettek lehetünk ezzel a két évvel, mert a gyerekek nagyon sokat fejlődtek. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy innentől kezdve, kinek hogy alakul majd a fejlődése, pályafutása.”

Mi a véleményed a folytatást illetően a foci világában?

“Én már tippelni se merek, mert nagyon furcsa ez a helyzet. Én nagyon bízom abban, hogy a következő szezont ez már nem érinti, illetve nem lesz olyan jellegű átalakítás, ami teljesen összekavarja az eddigi rendszert, de még egyszer mondom ez csak az én fejemben létezik, és fel vagyok készülve a legnagyobb változásokra is.”