Folyamatos kapaszkodás (VII) – Csapatépítés előlről

A futballban legfontosabb a védelem – mára alapigazsággá nőtte ki magát. Ha nincs kapott gól, nincs vereség, azaz biztos az egy pont. Ahhoz azonban, hogy három legyen, a támadó szekciónak is rendben kell lennie. Nálunk 2020 őszén, bár a védelem volt a csapat kulcsa és a kapott gólok számának jelentős visszaszorítása eredményezte a fordulatot, a sikersorozatunkhoz a csatárok stabil teljesítményére is szükség volt.

Elől

Bár sokáig hátul sem találtuk, de mégis leginkább elől kerestük a megfelelő összeállítást. Sajnos nem csak a modern futball új divatja, a játékos forgatás, szakszóval rotáció miatt.

Sok idő kellett egyrészt Bauza kreatív játékának megfelelő integráláshoz, másrészt szélsőhátvédjeink támadó szellemiségét leginkább kamatoztatni tudó társak megtalálásához. Jebari, az idény során hazatérő tékozló fiú, miután újra felvette a ritmust, a korábbi legjobb arcát mutatta. Csapatunk Kolozsvár ellen és Konstancán lendült bele leginkább. Tetszetős játék, számos helyzet, gyakori gólveszély és négy találat lett a jutalom. Örömben üröm, hogy ez volt az idény két utolsó mérkőzése és kitűnő formánkat két és fél hónappal későbbre menteni, játékost és szakvezetőt próbáló feladat.

Bara remek szezonnyitányt futott, két mérkőzésen is a Levente gólja döntött, így a tarsolyunkba pontok tekintetében is ő tett be a legtöbbet. Szám szerint hatot. Sajnos a Pandurii elleni döntetlent követően kikerült a kezdőcsapatból, a pályára lépők pedig gondoskodtak arról, hogy ne érezzük különösebben hiányát. Ezzel a mutatott játékra és az eredményekre, nem annyira a remek átlövés gólokra gondolunk.

A 18. érdekesség: Csapatunknak az őszi idényben három spanyolajkú is erőssége volt. Bauza a pampák, Eder González és Jebari a torreádorok országából. Olé! Olé! Olé!

A középpályánkon nagy volt a koslatás. Csak Bauza játszott minden mérkőzésen, az ezer játékpercet, csak Eder Gonzálezzel ketten érték el. A játszott percek tekintetében Csürös, majd Bara következett és Botorok, Bor, Schieb meg Savin folytatta a sort.

A 19. érdekesség: A középpályán három székelyudvarhelyi születésű játékos van: a gólgyáros Bara, a rutinos Savin és a rendkívül gyors, de még zsenge Botorok Jancsa.

Akárhogy is számítjuk az öt szerepkörre a szakvezetés tizenöt emberrel próbálkozott. Közülük négynek csak epizódszerep jutott, de velük együtt háromszoros túljelentkezés volt. Annak idején, ez egyetemi felvételin sem volt rossz.

Napjaink védekezésre koncentráló és a hátsó alakzatban nagy erőket mozgósító futballjában a középcsatárnak igencsak nehéz a dolga. Akár a katonának a Bikini dalában, kissé átírva:

Esélyét Mészáros Bandi küldetésként élte meg. Akár a Felvidéki magyar sorstársaink, harcolt, brusztolt, küzdött becsülettel, még akkor is amikor a méretben és létszámban is fölényben levő középhátvédek gyűrűjében labdák tűntek el a semmiben és felszívódtak az ürességben a helyzetek.

A 20. érdekesség: A felvidéki csatárunk, Mészáros Bandi volt az egyetlen, aki az őszi idényben duplázni tudott. Ehhez az ASU Polira és húsz percre volt szüksége.

Ritkán villogott, de szükségben ott volt, ahol lennie kellett. Helyzetfelismerése és szemfülessége négy gólt eredményezett. Bár többnyire a test-test elleni küzdelemben őrlődött, az ASU Poli ellen tőle láthattuk csapatunk legjobb őszi egyéni teljesítményét.

Amint az a táblázatban is látható, legelöl négyen voltak egy helyre. Számban megvoltunk, de minőségben van ahová javulnunk. A Mészáros helyén több alkalommal is szerepet kapó Rotar, sajnos csak elvétve jelentett alternatívát. Amikor pedig végre betalált, azonnal buta pirossal vágta el saját maga előtt a továbblépés útját. János sem volt sokkal szerencsésebb, hiszen ő a Petrolul ellen kapott alig tizenegy percnyi játék után egyből piros lapot.

A 21. érdekesség: Mindkét kiállított játékosunk csatár.

A szintén ifjúsági korú Botorokban sok van ugyan, de ez csak egy-egy villanásban látszik. A kiegyensúlyozott magas szintű játékkal Jancsa továbbra is adós maradt. Pedig bizonyára tisztában van, hogy a fiatalság csak egy állapot. Múlandó állapot. Elröpül, elillan, odalesz, de mély nyomokat hagy az ember életében. Különösen a sportban…

Akárhogyan csűrjük-csavarjuk, csapatunk számára a tavaszra is a támadó alakzat kérdése jelenti majd a kulcsproblémát. Különösen, hogy az örökmozgó Eder González már nem velünk folytatja. A védelem sokkal könnyebben, jó eséllyel már a kezdésre összeállhat. A támadással ellenben még rengeteg a teendő. A győzelemhez pedig gólt kell rúgni, legalább eggyel többet, mint az ellenfél.