Ajánlás

Az ünnep „oly nap, melyen valamely örvendetes, nagyszerű esemény emlékét tiszteljük meg, nevezetesen holmi mulatságokkal, lakomákkal stb. Örömünnep, népünnep, békeünnep, diadalünnep, menyekzői ünnep, születési ünnep, névünnep stb. Minthogy a tulajdon értelemben vett ünnepek lelki üdvünk előmozdítása, üdvös cselekedetek gyakorlása végett rendeltettek: innen legokszerübbnek látszik, hogy az ünnep az üd és nap elemekből van öszvetéve…”(Magyar nyelv szótára 1862)

Nem titkolt szándékunk, hogy havonta megjelenő eseménynaptárunkkal valójában szeretnénk megállítani benneteket egy – egy pillanatra, hogy kibillentsünk a hétköznapok egyformaságából.

 Mi, kitalálók és megalkotók, együtt hisszük és valljuk a Magyar nyelv fent idézett szótárával, hogy az ünnepeink, jeles napjaink valamilyen módon történő megszentelése lelkünk épülésére szolgál.

Mindenki merítsen belőle annyit, amennyit szeretne.

Balla Boglárka, Szász Csilla

Szeptember

Népi, vallásos ünnepek, jeles napok:

Szeptember 8: (Fecskehajtó) Kisboldogasszony

Szűz Mária születésének ünnepe. Azért került erre a napra ez az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel a jeruzsálemi templomot azon a helyen, ahol Mária született.  Az ünnep a XII. századtól került erre a dátumra. Magyarországon a XVII. században fejlődött ünneppé.

A nap fecskehajtó jelzője arra utal, hogy ezen a napon kezdenek készülődni a költöző madarak is, vándorútjuk megkezdésére.

Dologtiltó nap.

Szeptember 29: Szent Mihály.

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra kerülő lélek bírája, kísérője.

Ez a nap a gazdasági év fordulója. Ezen a napon hajtották be a juhokat e legelőről, ezen a napon kezdték törni a kukoricát. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is. Vásárt is tartottak ezen a napon, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket.

Kisfarsang kezdete, a lakodalmazások őszi időszaka, mely november 25-ig, Katalin napjáig tart.

Szeptember 23: Őszi napéjegyenlőség.

A csillagászati ősz kezdete. A nap-éj egyenlőség egy csillagászati esemény, amelyben a földi Egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul el.

Időjóslások:

Ha Egyed (szept. 1) napján esik, esős ősz lesz.

Ha Viktor napján (szept. 5.) szép idő van, hosszú lesz az ősz.

Ha Szent Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.

Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.

Kulturális ünnepek:

Szeptember 17: Puskás Tivadar születésnapja (1844).

Puskás Tivadar mérnök és feltaláló. Ő találta fel a telefonhírmondót, ami a mai rádiók elődje. Ő a telefonközpont állítólagos feltalálója.  1954-ben születésének 110. évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki.

Szeptember 19: Kossuth Lajos születésnapja (1802).

Magyarország kormányzója, magyar államférfi volt.  A magyar szabadságharc (1848-49) szellemi vezére. Nevéhez fűződik az önálló magyar pénz, a Kossuth bankó bevezetése, és az ország első költségvetésének összeállítása. 1894 március 20-án halt meg torinói (Turin) száműzetésben, így neve a turini remeteként maradt fent.

Szeptember 20: Tamási Áron születésnapja (1897).

Farkaslakán született. Kossuth díjas magyar író.  Legismertebb művei: Ábel trilógia, valamint a „Bölcső és bagoly” regényes önéletrajz. Szülőházában ma emlékház működik, melyet 1972-ben avattak fel.  Ugyanekkor avatták fel temetőjében a Tamási Áron sírkeretet. Szülőfalujában temették el, sírkövét Szervátiusz Jenő és fia, Tibor, erdélyi szobrászok alkották. A kövön ez a felirat olvasható:

Törzsében székely volt, fia Hunniának,

hűséges szolgája bomlott századának.

Szeptember 21: Széchenyi István születésnapja (1791).

A magyar politika egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. Az eszméit tartalmazó könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában. 1827-ben a londoni és párizsi klubélet mintájára megalapította a Nemzeti Kaszinót, hogy társasági fórumot teremtsen a nemesség, az értelmiség és a tenni vágyó hazafiak számára. Gyakorlati alkotásai közé tartoznak a mai Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése, a Lánchíd megalkotása,a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése, valamint ő volt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés egyik előmozdítója. Az első gőz hengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás megalapozója. 1842-ben ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél. Ő volt a lóversenyzés és lótenyésztés, később az evezőssport meghonosítója Magyarországon: létrehozta az első csónakházat (Csónakda), 1841-ben megalapította az első Hajós Egyletet, beindítva az első evezősversenyeket. Számos intézmény alapítója és névadója, az ipar és gazdaság fejlődésében fontos részvénytársaságok megalapítója. Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza (mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte).

1848. március 23-án Batthyány Lajos miniszterelnök felkérésére elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját.

2007-ben a közvélemény őt szavazta meg a legalkalmasabb államférfinak a magyar történelmi alakok közül.