Függetlenül attól, hogy Phöenix, FC Baia Mare vagy éppen Minaur néven futott, Nagybánya mindig és mindenkor komoly ellenfélnek számított. A város labdarúgása a komoly jelzőt nemcsak a számos élvonalbeli idénnyel büszkélkedő múltja, hanem a legutóbbi közvetlen találkozásaink alapján is kiérdemli.

2022. szeptember 8. Szerző: Ráduly Róbert Kálmán

Magasan jegyzett múlt

Évszázadon át Nagybányát a futballban Csíkszeredánál magasabban jegyezték, hiszen a bányászváros csapatai, egyetlen év kivételével, magasabb osztályban szerepeltek. A kivételt az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követő idény jelentette, amikor mindkét város az újjászervezett magyar bajnokság második vonalában volt érdekelt. Jelentős különbség, hogy Nagybánya az előző évben a romániai élvonalban szerepelt, Csíkszereda pedig a harmadosztályban szerénykedett. Városunk Testedző Egylet névre keresztelt csapata azonban nem volt képes megőrizni az NB II-es tagságát és erre a szintre csak 78 évvel később tért vissza, az első futballcsapat alapításának 115. esztendejében, az eredeti – Futball Klub Csíkszereda – néven.

Ha a világhálón a nagybányai futballtörténelemről kutakodunk, többnyire az 1948 utáni időszak jön szembe. Úgy tűnik, a virtuális világban is a kommunista szellemiség az úr. Találunk ugyan utalást az 1932-ben Phoenix név alatt a helyi vegyipari vállalat által létrehozott egyesületre, valamint arra is, hogy ennek elnöke Wider Péter, sportigazgatója pedig Vadász István volt. Amúgy a B Liga győzteseként, a Phöenix, 1937 őszétől három évig az élvonal tagja volt, amit a már említett bécsi döntés zárt le.

Elfelejtett történetek

Nagybánya futballmúltját sokan és sokféleképpen megírták. Ezen a téren a legfrissebb könyv Berei József András tollából származik. A hiánypótló jellegű munka, a kicsi magyar világ eseményeit írja le kimerítően. Beszédes – A nagybányai labdarúgás elfelejtett története – cím is. A kötetet amúgy a szerzőtől szereztem be, a Lénárdfalván játszott mérkőzésünket megelőzően, 2020. augusztus 29-én reggel.

Történt, hogy a Lénárdfalvi Comunal – FK Csíkszereda meccs kommentárjára készülve, szokásom szerint a világhálón keresgéltem. Így bukkantam rá a készülő könyvről szóló írásra, majd további szörfözést követően Berei József András telefonszámára is. Felhívtam, találkoztunk és megvásároltam a kiadványt. Rövid, velős és tanulságos találkozó volt. Berei úr ugyanis nyugdíjas éveiben is értéket teremtett. Nagybányától Szatmárnémetiig könyvtárakba és levéltárakba járt, számos egykori futballista leszármazottját keresett meg. Fényképeket, újságcikkeket, csapatösszeállításokat gyűjtött, rendszerezett, aztán a kiadásra szükséges pénzt is összekalapozta. Berei József András komoly, minden tekintetben és értelemben kimerítő munkája 2020 nyarára beérett. A kemény kötésű futballdokumentum a nagyközönség számára elérhetővé vált.

A szerző, bevallása szerint, az 1940 és 44 közötti időszakkal kapcsolatos tévhiteket kívánta eloszlatni. Különösen, hogy miután a kicsi magyar világról évtizedekig hallgatni kellett, az utóbbi időben a helyi román ajkú közvélekedés az említett évekre a futballhanyatlás időszakaként tekintett. Figyelmen kívül hagyva, hogy akkortájt a magyar futball messze meghaladta a román foci színvonalát. Azzal együtt, hogy a két világháború között a romániai futballpályákon többségükben a kisebbségekhez tartozó játékosok rúgták a bőrt.

Kellemetlen ellenfél

A napjainkhoz visszakanyarodva, Nagybánya csak az FK Csíkszereda Liga 2-be jutásával végződő 2018/19-es idényben volt ellenfelünk. A 2018. november 14-én délután két órától a Mateianu Viorel nevét viselő stadionban játszott őszi mérkőzésen, bár előnyben mehettünk pihenőre, be kellett érnünk az 1-1-es döntetlennel.

A tavaszi visszavágón, a szünet után hazai pályán is gólt kaptunk, ami egyben a vereségünket jelentette. 2019. május 10-et írtunk ekkor és mivel aznap – Szászrégenben – a közvetlen rivális Lénárdfalva szintén elvérzett, így a meglepő hazai vereségünk nem osztott és nem szorzott a feljutást illetően. Egy héttel később matematikailag is bebiztosítottuk a Liga 2-es tagságunk. A feljutás dacára, az említett két összecsapás miatt, Nagybánya kellemetlen ellenfélként él emlékezetünkben.