A kilencvenes évek elején a Brassópojánára látogatók közül sokan emlékezhetnek, hogy a helyi őrsparancsnok tudott magyarul. ..
1982. február 21-én az országos biatlonbajnokság 10 kilométeres futamát Fórika Ferenc nyerte. Kilenc másodperccel volt gyorsabb falustársánál, Tamás Józsefnél, aki egy nappal korábban a 20 kilométeres távon nem talált legyőzőre. Fórika futott jobban, Tamás a lőtéren volt biztoskezű. Mindketten Tekerőpatakról indultak és országos szinten a Gyergyószentmiklósi Sportiskola képviseletében szerepeltek először.
2023. augusztus 1. Szerző: Ráduly Róbert Kálmán
1982-ben már évek óta Brassóban éltek. Iskoláskorúként kerültek a Cenk alatti városba. Még csak a tízeséveik derekán jártak, de máris odacsalták őket. Szakképzést és szolid sportolási lehetőséget helyzetek kilátásba. Fórika 1969. márciusában gyergyóiként iskolás bajnoki országos második, 1970 februárban már a Brassói Energia Sportiskolának versenyez, 1972-ben pedig mindketten a Brașovianál pallérozódnak. A futás mellett, a puskahasználatba is gyorsan beletanulnak. Olyannyira, hogy Tamás József 1972. február 5-én – hibátlan lövészettel –serdülő országos bajnoki ezüstérmes, Szinaján. Fórika sikereire sem kell soká várni: 1973. februárban előbb korosztályos sífutó országos bajnoki címet, majd sífutó Balkán-bajnoki címet szerez, „Ferencz Foriko” néven.
Akkoriban a szivárvány alatti bujdosás nem lévén széleskörben divatban, a két székely fiatalember – a hivatalos állampolitika jegyében – csakhamar Francisc Foriko és Iosif Tamaș néven vált ismertté. Tamás Jóska előbb a Brassói Sportiskola, majd a Brassói Dinamo sportsikereinek sorát gyarapította. Nem is akárhogyan, hiszen 1980-ban mindhárom bajnoki címet – egyéni 10 és 20 km, valamint csapatváltó – elhódította. Utóbbit Fórikával közösen.
Az országos sportkörforgásba Tamás 1970 január végén kapcsolódott be. Az Azugán tartott országos gyerekbajnokságon, az 1955 és 1957 között születettek versenyében, második lett. „Hargita megyéből, Elekes Antal tanár néhány nagyreményű sportolóval jelentkezett, Közülük, Iosif Tamaș bebizonyította, hogy az eljövendő versenyeken a dobogó legfelsőbb fokára állhat.” – írta P. Iovan a román nyelven megjelenő Sportul országos szaknapilap 1970. február 3-i számában. A Rozsnyói versenyről tudósító szomszédos hasáb eredménysorában, a serdülő korosztály győzteseként, a Brassói Energia versenyzője „F. Forika” szerepel.
Bár Fórika pályafutása csúcsát az 1984-es Téli Olimpiai Játékokon való részvétel jelentette, az 1982. februári volt a két tekerőpatakról elszármazott fiatalember utolsó megosztott sportsikere. Időközben családot alapítottak és a belügy kötelékében maradtak.
A kilencvenes évek elején a Brassópojánára látogatók közül sokan emlékezhetnek, hogy a helyi őrsparancsnok tudott magyarul. Azt már kevesebben tudják, hogy az illetőt a tekerőpataki római-katolikus templomban tartották keresztvíz alá, az Úr 1955. esztendejében. A padsorokban a helyi Tamás család apraja-nagyja sorakozott, a kisdednek pedig József lett a védőszentje.
Mindkét kiváló sportember egy-egy fia élvonalbeli futballista lett. Rareș Forika a Nagyszebeni Voința futballistájaként – a mindent eldöntő találkozón győztes gólt szerezve – harcolta ki az élvonalba jutást 2011 nyarán, a sportbarátok számára jóval ismertebb Gabriel Tămaș pedig 65 alkalommal volt felnőtt válogatott. Utóbbi, bár a negyvenedik életévét tapossa, még mindig versenyszinten kergeti a labdát. Legközelebb szombaton, Csíkszeredában, a Concordia Chiajna belső védőjeként.
