Gólnélküli döntetlent harcolt ki a lett élvonal ezüstérmese ellen az FK Csíkszereda.
Valentin Suciu vezetőedző szerint egyáltalán nem érződött a szintkülönbség a két csapat között, kiegyensúlyozott mérkőzés volt, de a gól az nagyon hiányzott.
FK Csíkszereda - FK Rigas Futbola Skola 0:0
FK Csíkszereda: Gyenge (Bartok 60.) - Majzik (Palmes 60.), Csonka (Csala 60.), Intzidis (Gergely 60.), Marrone (Simó 60.), Veres (Pál 60.), Kálmán (Antal 60.), Erdei (Bara 60.), Pintér (Botorok 60.), Hamed (Magyari 60.), Schieb (Bajkó 60.).
A mérkőzés helyszíni tudósítását Ráduly Róbert Kálmán írta meg nekünk:
"A Ciprus szigete 1960-ban szabadult a atyai gondviselés nagyhatalmi öleléséből. A britek pusztán katonai szempontból két kisebb övezetet megtartottak ugyan maguknak, de az ország immáron függetlenül és szabadon járhatta a cipriotizmus boldog útját. Tudniillik, amikor az ember alapvetően ciprusi és csak aztán görög vagy török. Sajátságos szabadság volt ez, hiszen az alkotmányos rendet a brit hadsereg mellett, a szigeten meghatározott számú katonát állomásoztató görög és török haderő szavatolta és vigyázta. A függetlenségi megállapodás részeként a görögök ünnepiesen lemondtak a sziget anyaországhoz csatolásának több évszázados törekvéséről, a törökök pedig a sziget kettéosztásának tervéről. A politikai testületekben a görög ajkúak 70, a török közösség tagjai 30 százalékos képviselettel bírtak. Előbbiek választották az elnököt, utóbbiak az alelnököt, mindkettőnek vétójoga volt a törvényeket illetően, az alkotmányt csak mindkét közösség parlamenti képviselete kétharmadának támogatásával lehetett módosítani. A tíztagú minisztertanácsból hármat az alelnök nevezett ki. Az új állam másfél évtizedig sem bírta. A közös útkeresés megannyi garanciája is kevés volt a bizalomhoz. 1974 óta a szigetet komoly és komor demarkációs vonal osztja ketté. A törököket délről, a görögöket északról kitelepítették. Ami távolra szerelem szigeteként hirdetnek, ott a gyűlölet világa egészen közel van. Kis túlzással karnyújtásra elérhető. Az 1974-es események kulcsa a sziget kikötője, az európaiak által Famaguszta megnevezéssel ismert, a külkereskedelem szempontjából stratégiai jelentőségű város volt. Azóta Gazimagusa a neve, a török oldalra került, partszakaszának jelentős része pedig lassan 46 éve a világ leghíresebb szellemvárosa. Varószia volt a békeidőbeli üdülőparadicsom neve. Ma lezárt, állandó török katonai felügyelet alatt álló tiltott övezet. A sziget déli oldalán gyakran mesélnek a szellemvárosban rekedt családi vagyonról, személyes drámákról, közvetlen felmenők kisemmizéséről. A megfutamítottak, kitelepítettek, új életet kezdtek ugyan, de sohasem adták fel a régi folytatásának reményét. A török oldalról négy és fél évtizede elmenekült görögök egykori településükre mai napig saját elöljárót választanak és az Anorthószisz Ammóhosztosz - nyugati sajtóból ismertebb névén Anorthosis Famagusta - focicsapat, továbbra is a dél ciprusi élvonal egyik emblematikus csapata. A klub Gazimagusából már másfél emberöltője Lárnakába költözött, de azóta is a soha el nem múló szülőföldhöz való kötődés szimbóluma. Csapatunk a lett élvonal ezüstérmese ellen hangolt az Anorthószisz elleni mérkőzésre. Lettországban tavasztól őszig zajlik a pontvadászat, a 2019‐es kiírást az RFS, azaz a Rigai Futball Iskola csapata másodikként zárta, ugyanakkor megnyerte a lett kupát! A litván szakember vezette rigaiak klubműködési filozófiája nem elsősorban a saját utánpótlás nevelésen alapul. Kiterjedt játékos megfigyelői hálózatukra alapozva, nagyszámú többségükben afrikai és dél amerikai fiatalt szerződtetnek, akik közül a legjobbakat jelentős bevétellel továbbadják. Meglepő lehet, de Svájc a legfontosabb célállomás. A csapatunk ellen pályára lépő játékosok között a lett mag mellett volt litván, nigériai, elefántcsontparti, ukrán, holland és brazil nemzetiségű is. No meg további négy szintén próbajátékon levő külföldi. A második liga rajtjáig három hét van hátra, így a szakvezetés egyre inkább a kezdő formula megtalálásán és bejáratásán dolgozik. Először kezdett meccset együtt mind a négy téli igazolás és a látottak alapján elmondható, hogy mindannyian minőségi többletet hozhatnak az FK játékába. Az edzőtáborát pénteken lezáró rendkívül energikus, jól szervezett és sokat mozgó lett gárda rendkívül hasznos edzőpartnernek bizonyult, hiszen játékának stílusa és intenzitása a Liga 2 élcsapatainak játékára emlékeztetett. A kezdőcsapat, a tegnapi meccs tűkörképeként, 60 percig volt pályán és ezalatt védekezésben mindvégig megvolt az összhang, játékosaink jól zárták a területet, támadásban pedig Pintér (18. és 25. perc), Veres (29. perc), Hamed (41. perc) és Kálmán (57. perc) előtt adódott említésre méltó gólszerzési lehetőség. Csapatunkból különösen Marrone volt elemében, de a védők közül Csonka és Majzik is többször offenzív arcát mutatta. Fél óra után a mi fiaink, az első játékrész utolsó percében az ellenfél játékosai követeltek büntetőt kezezésért, de akárcsak a görög tulajdonosok a fantomvárosban maradt vagyonukkal kapcsolatos kárpótlási igénye, az ők követelésük sem talált semmilyen visszhangra. A 60. percben végrehajtott teljes sorcserénk után játékunk intenzitásban nem, de gyorsaságban és különösen pontosságban visszaesett. Így is a javunkra fordíthattuk volna a mérkőzés állását, de az utolsó tíz percben sem a Bajkó-Botorok páros (82. perc), sem Antal Barna (86. perc) nem tudta gólra váltani a hatalmas lehetőségét. Így maradtunk a régi igazsággal, amely szerint harc nélkül háborút, gól nélkül futballmeccset nem lehet nyerni." (RRK)
