Zeneiskolában kezdte, de nem volt elég türelme hozzá, majd jégkorongozott és végül a focinál kötött ki. Középpályás volt és játékos pályafutása során csak Csíkszeredának focizott, majd itt is lett edző. Kerüli a nyilvánosságot, mindig a háttérben dolgozik, másodedzőként. Ismerjék meg Gál Ervint, aki jelenleg az U19 és az FK II másodedzője.
Hol született és mikor?
Szászrégenben születtem 1966-ban, de Görgényszentimrén laktunk, mert a szüleimet oda helyezték ki a faipari líceumba. Úgy 4-5 éves lehettem, mikor ideköltöztünk Csíkszeredába. Sokra nem emlékszem a görgényi időszakból, csak arra, hogy az iskolaudvarán sokat bicikliztem.
Mit sportolt gyerekkorában?
Kezdjük ott, hogy engem a művészeti iskolába irattak be zenére, mert ugye a testvérem hegedűművész. Szüleim gondolták, hogy nekem is van tehetségem hozzá, de nekem nem ment. Édesanyám annyit ült mellettem, mert ugye ahhoz kell gyakorolni 2-3 órát naponta, de mikor hallottam, hogy lent fütyörésznek a barátok akkor máson járt az eszem. Abban az időben mindenki hokizni akart, így én is. Képzeld el azt, hogy a művészeti iskolából a hegedűtokkal a korcsolyával s a hokibottal a kezemben mentem edzésre! Na aztán amikor megláttak a csapattársak s az edzők, akkor kiszúrtak engemet, úgyhogy nem sokáig tartott ez a párosítás.
[caption id="attachment_7850" align="aligncenter" width="640"] A csíkszeredai Sportiskola csapata 1983-ban. Gál Ervin az alsó sorban jobbról az első.[/caption]Hogy került kapcsolatba a focival?
Úgy ötödik osztályos lehettem, amikor először kerültem kapcsolatba a focival Jónás Béla bácsin keresztül, aki járta az iskolákat és válogatót szervezett, hogy kik kerülnek be a Kriterion csapatba. Voltunk Székelykeresztúrra és Szászrégenbe is meccsekre, aztán pedig Major Guszti bácsihoz kerültem és a Sportiskola csapatával már a Republikánus bajnokságban fociztam. De az-az igazság, hogy abban az időben Brassó, Beszterce, vagy Marosvásárhely ellen labdába se tudtunk rúgni.
[caption id="attachment_7851" align="aligncenter" width="640"] A Tractorul csapata 1984-ben. Gál Ervin az alsó sorban balról az első.[/caption]Tizenkettedik osztályos voltam, mikor engem és Negoiță Tibort bevettek a csíkszeredai Traktor csapatába, mert szükségük volt ifjúsági játékosokra. Én középpályás voltam és ekkor játszottam először felnőtt csapatban, meg is nyertük a megyei bajnokságot és osztályozót játszottunk a harmadik ligába való feljutásért Bodzafordulóval. Ez számomra egy hatalmas csalódás volt, mert idegenben kikaptunk 1-0-ra, de vékonyan, a második félidő utolsó perceibe kaptuk a gólt. A visszavágón pedig hazai pályán vezettünk 2-0-ra, s volt egy új szerzemény Kiss Misi Marosvásárhelyről, haza adott egy labdát amiből sajnos gólt kaptunk és 2-1 lett, tehát saját magunkat vertük meg és nem jutottunk fel. Utána aztán én beiratkoztam almérnökire, be is jutottam, de előbb elvittek katonának kilenc hónapra úgyhogy a katonaság alatt nem tudtam focizni. Az almérnöki alatt a csíkszeredai Rapidnál fociztam, de mikor befejeztem az egyetemet abbahagytam a nagypályás focit, utána már csak minifoci bajnokságokon vettem részt.
[caption id="attachment_7852" align="aligncenter" width="640"] A csíkszeredai Rapid csapata 1987-ben. Gál Ervin alsó sorban jobbról a harmadik.[/caption]Kedvenc játékosa?
Gyermekkoromban Bölöni László volt, aztán Ilyés Róbert.
Miért lett edző?
2000-ben mikor Burus Csaba végzett az egyetemen, akkor ő megkeresett, hogy el kellene indítsuk a Start 2000 utánpótlás csapatot. Elvállaltam, mert arra gondoltam, hogy szeretnék visszaadni valamit a gyerekeknek abból amit én a focitól kaptam. Igy történt, hogy 2002-ben beiratkoztam Bukarestben a B licenszre és 2003-ban végeztem. Olyan szakemberekkel végeztem együtt, mint Răzvan Lucescu, Bogdan Argeș Vintilă vagy Marius Șumudică, akit Mircea Rădulescu minden alkalommal meg kellett szólítson a fegyelmezetlenségei miatt.
Kitől tanult a legtöbbet a szakmából?
Mindenkitől tanultam valamit, mindenki véleményére kíváncsi voltam, mert a labdarúgásban soha nem mondhatod, hogy meg van nyerve a soron következő mérkőzés, ha az előző hét folyamán nem tettél meg mindent tudatosan a győzelem érdekében. Az SZLA-nál ennek a tudatában készul mindenki, a legkisebb korosztályoktól a felnőtt csapatig.
Kedvenc edzője?
Dárdai Pál és Răzvan Lucescu.
Jelenleg az U19 másodedzője, de több csapatnál is besegít. Soha nem vágyott arra, hogy vezetőedző legyen?
Nem, én ilyen típus vagyok. Más a legjobb edző akar lenni, én a legjobb másodedző akarok lenni! Széchenyi Mártonnal remekül megértjük egymást, nagyon jól egyezünk.
Milyennek látja a székelyföldi foci jelenlegi helyzetét?
Ég és föld a különbség, hogy mi volt néhány évvel ezelőtt. Amíg nem volt akadémia, nem voltak ilyen lehetőségek. Óriási mentalitásváltás történt és nagyon profi módon zajlik minden.
Milyennek látja a mai labdarúgást?
Tudván azt, hogy egy felnőtt játékos a statisztikák szerint kb. 3-4 percet van a labda birtokában egy mérkőzés alatt, a kitűnő technikai és taktikai képzettség mellett ugyanolyan fontos a fizikai képességek (gyorsaság, robbanékonyság) fejlesztése fiatalkorban, mert ezeket a képességeket 18-20 éves korig lehet fejleszteni. Szerintem az a jó edző aki jól ötvözi a technikai -taktikai képzést, a sebesség-robbanékonyság fejlesztésével.
Mit jelent önnek a foci?
Én a Gyermekvédelemnél is dolgozom, ahol szellemileg sérült és szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozom. Szerintem, ha nem lennének a focis délutánok vagy hétvégék, nem kapnám a helyemet, számomra ez egy életforma.