A várakozás időszakát éljük. A hagyomány, a hit és a remény a hétköznapjainkat átrendező világjárvány közepette jelentősen felértékelődött. Éppen ezért egyesületünk a sportbarátokat, szurkolókat, a földgolyó különböző részein élő magyar gyerekeket és felnőtteket a karácsonyi ünnepkörben rendhagyó Anventi Naptárral köszönti. Karácsonyig minden áldott napon egy-egy kis történetet osztunk meg sorstársainkkal. Fogadják, olvassák és osszák meg olyan szeretettel, amilyennel az elkövetkező sorok, mondatok, gondolatok íródtak.
Ezzel az Adventi Naptárral kíván meghitt ünnepeket az FK Csíkszereda apraja és nagyja. Áldott Karácsonyt mindenkinek!
Toto, a megmentő (XIII)
Az 1989 decemberi események nyomán megfordult a világ. Nem úgy és nem oda ahogyan és amerre déd- és nagyszüleink remélték, de a futball visszatért a hazai tévétársaság műsorrácsába. Sportrajongóként rövidtávon legalább ennek örülhettünk. A köztévé ingyenesen elérhető szórásának hála, az 1990-es világbajnokságot a nagytöbbség otthonában követhette. Ennek is megvolt azonban az ára, az Adidas Torsion és a Panasonic reklámszöveget már a csoportkör során mindenki kívülről fújta. Aki nem hinné, annak idézem: „ku un szunet puternik si ekrán máre tránszformö totul ün ártö púrö”. Ekkor és így vált a színes televízió státusszimbólummá. A szaladás sajnos nem, maximum a pénz után futás, de ez már más történet.
Magyarország nem volt ott, de Románia húsz év szünet után kijutott. Az erdélyi magyaroknak, ha nincs ló, akkor más is jó alapon, volt kinek szurkolnia. Különösen, hogy a szövetségi kapitány Jenei Imre volt.
A kommunista rezsimek jellegzetes hadügy-belügy rivalizációjára épülő gárda a csoportból kijutva a negyeddöntőben az írek ellen tizenegyespárbajban vérzett el. Kiváró, tapogatozó játékával egyik fél sem szolgált rá a továbbjutásra, de a közvetlen kiesési szakasz velejárójaként valakinek tovább kellett lépnie.
A torna megmentője bizonyos Toto Schilacci lett. Azokban a hetekben tőle volt hangos a sajtó, a közvetítésekben az ő nevét hangoztatták, pedig addig sem és azóta sem hallottunk róla. A nem túl acélos házigazda olaszokat előbb a csoportkörben, majd az egyenes kiesési szakaszban többször megmentette.
A gólgyártást csereként beállva az osztrákok ellen kezdte, majd kezdőként Csehszlovákiának is beköszönt. A nyolcaddöntőben Uruguay, majd a negyeddöntőben Íroszág ellen is ő szerezte az első gólt. Az elődöntőben pedig Argentína ellen is betalált, de az 1-1-es döntetlent követő tizenegyes párbajban az azúrkékek alulmaradtak. A puskaporát ezzel még nem lőtte el, a kisdöntőben tizenegyesből győztes gólt szerzett.
A futballbarátok olaszok és nem olaszok méltán emlegették a 19-es számmal hat gólig jutó, 1964-ben Salvatore keresztnéven anyakönyvezett csatárt a haza megmetőjeként, azaz mint „Salvatore della Patria”. Elvitathatatlan tény, hogy a taljánok szervezte világbajnokságot az Adidas Torsion és a Panasonic mellett sokunk számára Schilacci tette emlékezetessé.
Szerző: Ráduly Róbert Kálmán
