1000 év Erdélyben, 100 év Romániában
Jóska, aki Szijjat hasított… (I)
2021. február 20-án Resicabánya érkezik Csíkszeredába. Ez jó alkalom, hogy elmerüljünk a szebb időket is megélt bánsági munkásváros néhanap csodákat művelő futballcsapatának történelmében. A közelmúlt eseményeiről, természetesen a teljesség igénye nélkül, és az alkalmi búvárt elkerülhetetlenül hatalmába kerítő nosztalgiával átitatva írunk. Ki hatalmazott fel bennünket, hogy a resicabányai labdarúgás meghatározó személyiségei közül egyik számunkra kedves szereplőt kiragadva idézzünk fel korábbi eseményeket? - kérdezheti joggal a becses Olvasó. Az ezer év Erdélyben mondhatnánk, de nem tesszük. Ehelyett az óhatatlan szubjektivitásunkért már az írásunk elején a nagyérdemű közönség megértését kérjük.
Józsefnek keresztelt, de „Iosif” néven anyakönyvezett hősünk 1970. szeptember 19-én született Resicabányán. A sok mindent megélt és még többet látott helyi csapat, a kis Jóska zsenge gyerekkorában az élvonalban harcolt. Hosszú böjt után, a Munkás Sportklub 1972 tavaszán az első osztályba jutott. A helyi futballcsapat korábbi kiemelkedő eredményeiről, a cseperedő Jóska a nagy idők tanúitól értesülhetett. A sokat látottot és átélt helyi szurkolók szívébe, a csodával felérő az 1954-es kupagyőzelem örökre beíródott. Miután az elődöntőben túljutott a Bukaresti Casa Centrală a Armatei, azaz CCA együttesén, december 5-én, a Metalul néven futó csapat, Szeles István első félidőben szerzett góljaival, 2:0 arányban felülmúlta a Bukaresti Dinamo csapatát. Ez volt Romániában az első alkalom, hogy a bajnokság második vonalában pallérozódó együttes kupagyőzelmet ünnepelhetett. A sok hős közül természetesen a 24. életévében járó Széles emelkedett ki, aki előbb Urcan, védők mögé bejátszott indításából talált be, majd 25 méteres szabadrúgásból is eredményes volt. Érdekes adalék, hogy a CCA (későbbi Steaua) ellen Urcan lőtte döntőbe csapatát, a negyeddöntőben Resicabánya pedig Széles duplájával jutott túl a Temesvári Locomotiva együttesén. A történetet a magunk részéről még azzal egészítenénk ki, hogy Széles István 1931. március 25-én született és nyugdíjaséveire Brassóba költözött.
A munkásváros fiúgyermekeinek többségéhez hasonlóan, Jóska is a futballnak hódolt. Ifistaként Varga Ferenc keze alatt Florian Ianu, Constantin Cojocaru, Gheorghe Lupu, Marian Calofir, Leontin Doană, Basarab Panduru, Cristian Pușcaș és Sebastian Bica is csapattársa volt. Közülük Doană, Pușcas és Panduru labdabiztosságukkal, Szijj gyorsaságával és gólérzékenységével tűnt ki. Együtt 1988-ban az országos korosztályos bajnokságban negyedik helyen végeztek, majd 14 évnyi szünet után, 1992-ben a helyi munkásklub csapatát ismét az élvonalba „juttatták”. Az előző mondat utolsó szavaként használt ige helyett találóbb lenne a kerültek, esetleg jutottak megfogalmazás, hiszen a Resicabánya a második vonal 1991/92-es idényében, csoportjában csak a harmadik helyen végzett, de a „szőrmebunda ügylet” néven elhíresült ügy miatt, az Aradi UTA és a Gyulafehérvári Unirea együtteseit a szakszövetség pontlevonással súlytotta. Így a resicabányai gárdája lett a nevető harmadik. A váratlan feljutás derűje azonban nem sokáig tartott, az együttes a legjobbaknak az idény végén máris búcsút intett. Szijj József számára egyetlen év is elegendő volt ahhoz, hogy a futballszurkolók országszerte megismerjék a nevét.
Az élvonalban 1992. augusztus 16-án mutatkozott be. Az új idény első játéknapján Resicabánya a dománvölgyi bázisán a Nagyszebeni Inter csapatát fogadta. Jóska nem várt sokat a gólgyártással, csapata harmadik találatát szerezve, már az első félidőben góllal mutatkozott be az élvonalban. Az újonc Resicabánya az idény végén ugyan kiesett, de Szijj Jóska a Nagyszebeni Inter ellen oda-vissza, továbbá a Bukaresti Progresul, a Temesvári Poli, a Brassói FC, a Krajovai Electroputere ellen is betalált. Bár az általunk tanulmányozott feljegyzések és statisztikák köre nem teljes, a 22 éves játékos hat élvonalbeli találata megsüvegelendő teljesítmény.
A csapat helyi magját alkotó, többségükben 21-22 éves fiúknak még érni, csiszolódni kellett. Ők nem tehettek mást, egy ideig a második vonal taposómalmában értek, csiszolódtak.
Csíkszereda, 2021. február 15-18. Ráduly Róbert Kálmán
