Kettővel is vezetett az ellenfél, amikor a mérkőzés utolsó harmadában olyan cseréket húzott meg a mester, aminek következtében sikerült legalább döntetlenre hozni a mérkőzést. A hétvégi Politehnica Iași–FK Elitliga U16-os mérkőzést Ubrankovics Zoltán vezetőedző értékeli honlapunknak.
Kettővel is vezetett az ellenfél, amikor a mérkőzés utolsó harmadában olyan cseréket húzott meg a mester, aminek következtében sikerült legalább döntetlenre hozni a mérkőzést. A hétvégi Politehnica Iași–FK Elitliga U16-os mérkőzést Ubrankovics Zoltán vezetőedző értékeli honlapunknak.
„Már az első perctől kezdve mi kezdeményeztünk. Az ellenfelünk a kapujuktól 25-30 méterre egy 15m sávba tolódással besűrítette a védekezésüket 9 fővel. Ezt próbáltuk szélén kiforgással bontani, vagy esetleg oldalváltással a védők mögé beindulónak berúgni, de mivel a hosszabb lapos vagy magas mélységi átadásokban pontatlanok voltunk, emiatt ebben nem voltunk hatékonyak. A 9-es pozíciójukban lévő játékos »zsibbasztása« után a mélységi belső védőnk által betöréssel tudtunk jobban zavart kelteni, kapujuk elé érkezni, hiszen ők vegyes védekezést alkalmazva középpályán embert fogtak, így a pálya bizonyos szakaszában le kellett válniuk az emberről, ami megjátszhatóvá váló játékossal rá tudtunk gyorsítani a védelmükre. Az ellenfelünkkel szemben hatékony tudott lenni támadásunk építésében, hogy a 9-es poziciónkban álló játékos lépett vissza labdafelvételre, és abból építettük tovább a támadást.
Az ellenfeleink a támadójátékukat a labdaszerzés utáni gyors átmenetekre építették, de jól támadunk vissza, illetve gyorsan kerültünk a labda elé. Védekezésben jól zártuk a 9-es pozícióban játszó játékos által kiürített területre befutó ellentétes oldali támadó középpályás passzsávját. Így gyakorlatilag minden támadó opciójukat kontroláltuk. Viszont az első sorozatos technikai, taktikai megingásunkat könyörtelenül kihasználva mérkőzés képétől eltérően megszerezték a vezetést.
A kapott gól megzavart, elbizonytalanított minket, így az azt követő percekben az ellenfelünk kicsit lendületet kapott, bátran kijött a sündisznóállásból, és mivel hosszabbá is vált a csapat, egy picit megnövekedett a területük, amit jól tudtak hasznosítani. Kellett 9 perc, hogy megnyugodjunk. Utána visszaállt a régi rend: kiöltük a támadás-felépítéseiket, mi már egy picit megingott hittel, de kezdeményeztünk, ők védekeztek. A rágyorsításainkat a védőik blokkolni tudták. nem kerestük a kapura lövés lehetőségeit, és nem is tettük azt, illetve nagyon kevésszer. Szélső támadóink megcserélésével egy picit az egyéni kezdeményező szélső játékunk lendületet kapott, de ezzel kapura nem váltunk veszélyesebbé. Amikor mi a saját térfélen technikai hibát vétettünk, igazán akkor tudtak zavart kelteni, igaz, bátrabbak is voltak az 1–0-s vezetés birtokában.
A második félidő kiegyenlítettebben indult. Ők már nem akartak labdát kihozni, inkább felrúgták a kirúgásokat. A középpályán le-le maradoztunk az ellenfelünkről, a lecsorgó labdákat jobban tudták megszerezni, és egy ilyenből egy távoli lövésből 7 perccel a kezdés után szintén váratlanul növelni az előnyüket.
Nagy megingást nem okozott ez bennünk, mert rá egy perccel egy bal oldali beadásunkra nem sokkal maradtunk le a kapujuk előtt. Többet vállaltunk be kapura lövést, támadásainknak voltak végei, ami az első félidőben nem volt jellemző.
Ők is egy picit hosszabbá váltak azzal, hogy többet szerettek volna kezdeményezni. Igaz, több feladatot adtak a kapusainknak, sőt egyszer ziccerből kellett tisztáznia az éppen pályán lévőnek, de ez által a mi középső zónában lévő területeink is megnövekedtek ezen a rövid pályán, bár sok volt az átmenet a szűkebb hely miatt, de így a játékunk még folyamatosabbá tudott válni, többet tudtunk rájuk gyorsítani. Ahogy fogyott az idő, egyre harcosabban mentünk bele a párharcokba, és a bejövő játékosok más karakterek lévén zavart tudtak kelteni, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a vége előtt 12 perctől indulva 9 perc leforgása alatt egalizáltuk a mérkőzést, egy egyéni kiugrásból ziccerbe kerüléssel illetve egy távoli kapura lövés kipattanójából szerzett góllal. Ezek a tények, illetve az előző mérkőzéseken mutatott II. félidei játékok mutatják meg a csapat tartását, erejét, legyen az mentális vagy fizikális.
A játék képe egy picit a mi győzelmünket sugallta, de értékes 1 ponttal fejeztük be, pláne annak tükrében, hogy a hosszabbítással együtt a maradék 6 percet emberhátrányból kellett végig játszani. Ellenfelünknek is elégséges volt az 1 pont, mert ezek után nem erőltette se a labdaszerzést, se a védelmük kinyílását.
Ez az első pontveszteségünk a bajnokságban. Mint sportember, szomorúan vettem tudomásul, de a csapat számára nagyon is jól jön, mert így azt a mélyről jövő koncentrációt, mentális erőt, ami szükséges az éles csatákban, felszínen tartja a fiatal játékosokban.
Nem szeretek senkit kiemelni, hiszen számunkra minden játékos értékes, és ugyanolyan hasznos tagja a csapatnak, még akkor is, ha éppen nem tud pályára lépni, és ez egy utánpótlás-képzés, és ez »csak« egy utánpotlás mérkőzés volt.
Itt elsődlegesen a képzés kontrolljaként számít az eredmény. Van két olyan 9-es pozícióban játszó játékosunk, akik reménységek a jövő futballjának, ezért megpróbálom őket felváltva kezdetni, majd le- illetve becserélni a fent lévő teljesítménye alapján. Most a Szolnoki Máté volt a soros bejövő, így neki sikerült két gólt szerezni, hisz a karakterek különbözőek, ezért egy picit más pozíciót vesz fel, másképp dönt és kivitelez, amit egy fáradt ellenfél kicsit később reagál le, pláne akkor, amikor egy olyan helyzetben cseréltünk, amikor védekező helyzetben voltunk, és mivel szinte nem is ismerték, emiatt egy picit a figyelmük nem feltétlen rá szegeződött, amit ki is használt, hiszen egy visszalépés utáni rossz átvételt követően besurrant a védők közé, és ki tudott lépni ziccerbe, amit nem hibázott el. De ezt előző héten Marian Róbertről is el lehetet volna mondani. Örülök neki, hogy így állunk, így tudtunk »szélesedni« nem csak itt, hanem más posztokon is úgy, hogy két, tavaly a védelemben meghatározó játékosunk rendszeresen kezdő és általában végig is játsszák az egy évvel idősebbek közötti mérkőzést meghatározó teljesítménnyel.
Ez a valódi siker számunkra. Az, hogy így is vezetni tudjuk a csoportunkat veretlenül és 3 pont előnnyel, az csak hab a tortán. Természetesen a várható play-off pozíció miatt a csoportmérkőzések befejezése után minden mérkőzésünk ilyen lesz. Erre készültünk, erre készülünk, és erre fogunk felkészülni, hogy ott is meghatározóak legyünk. De ez természetszerűleg fejlődés nélkül nem fog menni.”