U12-es csapatunk a hétvégén Egerből, az I. Janovicz Pékség Kupa meghívottjaként tért haza aranyéremmel.

U12-es csapatunk a hétvégén Egerből, az I. Janovicz Pékség Kupa meghívottjaként tért haza aranyéremmel.

A tornát két korosztály számára rendezték meg: az U13-as mezőnyben az FC Košice (Kassa) diadalmaskodott, míg az U12-eseknél a mieink állhattak a dobogó legfelső fokára. Edzőink részletesen beszámoltak a történtekről. Gratulálunk a csapatnak!

Hodgyai László vezetőedző:

Egerben töltöttük a hétvégét egy rangos torna keretében, ahol nagy múltú klubok ellen mérhettük össze erőnket. Az I. Janovicz Pékség Kupa meghívottjai között szerepeltünk, és úgy gondoltuk, megfelelő erőfelmérő lesz ez a csapatunk számára.

Hat csapat vett részt az U12-es, 2014-ben született gyerekek számára kiírt tornán: az Eger SE, a Puskás Akadémia, a Kisvárda LA, az FC Košice, a DVTK és a mi csapatunk. A csoportmérkőzések során mindenki játszott mindenkivel, az így kialakult sorrend alapján következtek a helyosztók: az első két csapat döntőt vívott, a harmadik és a negyedik a bronzért játszott, az utolsó kettő pedig az ötödik helyért küzdött.

Számunkra kedvezően alakult a program. Elsőként egy helyzetekben gazdag, ki-ki mérkőzést játszottunk az Eger SE ellen, amely 0–0-ra végződött. Ezt követte a Puskás Akadémia elleni 4–0-s győzelem, amelyen a gyerekek felszabadult, látványos, magabiztos futballt mutattak. Harmadik mérkőzésünkön a Kisvárdát sikerült legyőzni: már a meccs elején gólt szereztünk, ami megnyugtatta a csapatot, végül 3–0 lett a végeredmény.

A következő ellenfél az FC Košice volt. Már az első percekben látszott, hogy néhány játékosuk kiváló egyéni technikával rendelkezik, és gondot okozhatnak. Az első félidő gól nélküli döntetlennel zárult – addig egyik csapat sem kapott még gólt a tornán. A második játékrészben sikerült vezetést szereznünk, de rögtön kaptunk is egy gólt, így 1–1 lett a végeredmény. A meccs után mondtam az edzőkollégáknak, hogy találkozunk a döntőben – és igazam lett. Az utolsó fordulóban a DVTK ellen játszottunk gól nélküli döntetlent, amely elég volt ahhoz, hogy a kassaiakkal azonos pontszámmal, gólaránnyal és egymás elleni eredménnyel a döntőbe jussunk.

A fináléban tudtuk, hogy ellenfelünk ügyes, tudatos futballt játszik, ha hagyják kibontakozni. Ezért kértük a fiúkat, hogy minden maradék energiájukat mozgósítsák, támadják le az ellenfelet, ne hagyják kibontakozni. Meg is lett az eredménye: egy szöglet után Parajdi Zsombor talált be, aki legutóbbi ceglédi tornagyőzelmünknél is az első gólt szerezte. A Kassa azonban nem adta fel, és a második félidő derekán egy beívelés után egyenlített, 1–1.

A büntetőrúgások igazi lelki hullámvasútnak bizonyultak: a kezünkben volt a győzelem, de kapufát találtunk, így átadtuk a lehetőséget ellenfelünknek. Végül Fazakas Kevin bravúrjai révén sikerült megnyerni a tornát. Kevint egyébként a torna legjobb kapusának választották.

Nagyon örülök a meghívásnak, hiszen nagyszerű erőfelmérő volt számunkra. Külön öröm, hogy ilyen neves akadémiák ellen játszhattunk, mint a Puskás Akadémia vagy a Kisvárda, de a többi csapat is komoly játékerőt képviselt. Köszönöm a szervezőknek a meghívást, különösen Sütő Szilárd szakmai vezetőnek és Tajti József szakmai igazgatónknak a közbenjárást. Óriási élmény volt a gyerekeknek, hogy a díjakat olyan elismert szakemberektől vehették át, mint Csank János mesteredző, korábbi szövetségi kapitány, Kis Károly korábbi NB I-es szakvezető és Horváth Ferenc edző, a magyar válogatott korábbi játékosa. Számunkra is hatalmas megtiszteltetés volt, hogy mindezt a bajnokoknak járó Székely himnusz követte.

Barabási Roland másodedző:

Egy mérkőzés több tényezőből áll – ide tartoznak az előkészületek és az utólagos levezetés is. A játékosok hangulata nagyban befolyásolja teljesítményüket, a meccsek előtti felpörgetés pedig rögtön más minőségben vezeti játékba őket. Mérkőzéstől és helyzettől függően mindig megtörténik a bemelegítés és a hozzá tartozó ráhangolás – ez többek között az én feladatom volt. Egy tornán, ahol egymást követik a nehéz mérkőzések, ezek a feladatok egyre komplexebbek és nehezebbek lesznek, hiszen a gyerekek fáradtabbá válnak – fejben és fizikálisan egyaránt. Úgy gondolom azonban, hogy remekül megosztjuk a munkát kollégámmal, és a gyerekek kivételes hozzáállásának köszönhetően is ilyen sok örömet szereznek önmaguknak, szüleiknek és nekünk edzőknek is.