Mindegyik akadémiai csapatra és minden szakágra kiterjedő, a lezárult idényre vonatkozó elemzésre ültünk le Dusinszki Zoltánnal, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatójával.

Mindegyik akadémiai csapatra és minden szakágra kiterjedő, a lezárult idényre vonatkozó elemzésre ültünk le Dusinszki Zoltánnal, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatójával. A tanulságos, de nem rövid interjú teljes szövegét a cikk végén olvashatják, az írás első részében egy két-három perc alatt áttanulmányozható összefoglalót készítettünk azok számára, akiknek nincs idejük egy ekkora szöveget elolvasni.

Erről olvashatnak részletesen az interjúban: 

1. Bevezetés

A 2024–2025-ös idény a Székelyföld Labdarúgó Akadémia számára kihívásokkal és tanulságokkal teli időszak volt. Miközben az FK Csíkszereda felnőtt csapata történelmi sikerként feljutott a Szuperligába, az Akadémia is jelentős munkát végzett a jövő futballistáinak fejlesztésében. Dusinszki Zoltán szakmai igazgató szerint az idény „felemás” eredményeket hozott, de értékes tapasztalatokat és személyes sikereket is.

2. Eredmények és korosztályos értékelés

A legidősebb korosztályok (U18 és U17) nem jutottak be a felsőházi rájátszásba, viszont az ifjabb csapatok (U16 és U15) igen. A felnőtt csapatba beépült Simon Máté (U19), aki minden bajnoki mérkőzésen védett, és Bödő Efraim is bemutatkozott az első csapatban. Az U18-as csapat szezonja hullámzó teljesítményt mutatott: a gyenge szezonkezdet után edzőváltás következett, majd egy nyolcmérkőzéses sikeres sorozat, de a kupakiesés után visszaesett a forma. Az U17-esek fokozatosan javultak, a play-outot a második helyen zárták. Az U16-osok a téli szünet előtt vezették a bajnokságot, de tavasszal a sérülések miatt visszaestek. Az U15-ösök stabil fejlődést mutattak, de nem érték el a helyosztót jelentő pozíciót. Több játékos román és magyar korosztályos válogatottakba kapott meghívót.

3. Módszertani változások és tanulságok

A szezon elején bevezetett új metodika és erőnléti koncepció nem hozta a várt eredményt, ezért visszatértek az előző év struktúrájához. A változás pozitív hatással volt a játékosok teljesítményére és moráljára, ugyanakkor későn jött ahhoz, hogy az idősebb csapatokat a rájátszásba juttassa. Dusinszki szerint a motiváció fenntartása kulcsfontosságú, főképp azon játékosok esetében, akik felnőttpályafutásra készülnek.

4. Női szakág helyzete

A felnőtt női csapat bejutott a rájátszásba, ahol a legerősebb csapatokkal szemben szoros meccseket játszott, de az utolsó percekben elveszített pontok miatt lemaradt a bajnoki döntőről. A csapat jó alapokkal rendelkezik, fiatal játékosokkal, akik két-három év múltán komoly bajnoki esélyekkel indulhatnak. Az utánpótlás minden korosztályban aktív, több mint 100 igazolt lány sportol a rendszerben.

5. Jövőkép, tervek

A fiatalabb csapatok megerősítése kiemelt cél – kiválasztókat is tartottak, ígéretes tehetségek érkeznek. Az U18 korosztályból sok játékos a felnőtt futball felé léphet tovább. A felcsúti Puskás Akadémia több játékost tesztelt, két kiemelt tehetség közül Sajgó Kristóf ott folytatja, Bencze Loránd viszont az FK első osztályú keretében marad. Az alközpontokkal való partneri kapcsolat működik: a Liga 3-as csapatokat fiatal akadémiai játékosok segítik, de a jövőben egy Liga 2-es partneregyüttest is keres az Akadémia.

6. Záró gondolat

A 2024–2025-ös idény eredményei talán nem voltak még maradéktalanul kielégítők, de a fiatal játékosok fejlődése, az Akadémia struktúrájának rugalmassága és az első csapat sikere összességében biztató jövőképet festenek. Az évente több tehetség felnőttfutballba való átvezetése távlati cél marad, ehhez pedig az Akadémia működése stabil alapot biztosít.

Az interjú teljes szövege

– A most lezárult idény sporttörténelmi szempontból mindenképpen a felnőttcsapat Szuperligába való feljutása fogja fémjelezni, de azért az FK Csíkszeredánál továbbra is ugyanolyan fontos, hogy mi történik az Akadémiánál, hisz mondhatni ez marad a fő tevékenységi terület ezután is. Ennek fényében hogyan jellemeznéd a szezont?

– Felemás érzéseim vannak, amikor egy évvel ezelőtt nekifogtunk a szezon eltervezésének, nagy ambícióval és önbizalommal építgettük a csapatokat, joggal reméltük, hogy idén is ott tudunk lenni a legjobb akadémiák között, elérünk a végjátékig, a bajnoki döntőkig is. Ez volt a kitűzött cél. Az elért eredményeket kiértékelve akkor látnunk kell, hogy a két idősebb korosztályban nem sikerült bejutni a felsőházi rájátszásba, viszont sikerült ez a két fiatalabb csapatnak. Ha ebből a szempontból nézzük, akkor közepes az elért eredmény, de elmondhatjuk viszont, hogy az ifjúsági csapat két játékosa, Simon Máté és Bödő Efraim Zoltán az első osztályba feljutott csapatunk mérkőzéseinek javában részt vett, Máté ráadásul az összes mérkőzésen védett, akkor azt mondhatom, hogy ez fontos eredmény. Ugyanakkor több játékosunk kapott meghívót a román és a magyar korosztályos válogatottakba: Keresztes Tamás, Jánosi Zsolt (U15), Bencze Loránd, Vass Norbert (U16), Bödő Efraim Zoltán (U18), Simon Máté (U19) a román korosztályos válogatottakat erősítették, de Bencze Loránd Magyarország U16-os válogatottjában is kipróbálhatta magát. A lányoknál is sok román válogatottunk volt: Rusu Kriszta (U15), Trinfuj Boglárka, Fülöp Boglárka, Nombot Annabelle (U17), Szőke Eszter, Balog Boglárka (U19).

– Mennyire befolyásolta a munkát az, hogy egy gyenge idénykezdetet követően menetközben kellett változtatni a szakami stáb összetételén?

– Tudni kell, hogy a szezon elején új alapokra helyeztük a szakmai munkát, új erőnléti edző érkezett, aki megpróbálta a metodikát átalakítani, de az alapszakasz első felében rájöttünk, hogy ez nem fog úgy működni, ahogy elképzeltük, amikor kezet fogtunk, és megegyeztünk. Lépni kellett, de már kicsit későn cselekedtünk, hisz már csak két forduló volt hátra az alapszakaszból, és nagyjából az már eldőlt, hogy a két idősebb korosztály nem fog bejutni a play off-ba. Az U16-os csapatunk viszont öt ponttal vezette az alapszakaszcsoportja tabelláját, de a legkisebbek, az U15-ösök is folyamatosan pariban voltak, ott egészen szoros volt a bajnokság. Miután meghoztuk a döntést, és visszaálltunk az előző év módszereire, a csapatok egyből tudtak váltani, jobbak voltak a teljesítmények az U17 és U18-ban egyaránt, viszont már nem sikerült behozni a hátrányt, mind a két csapatnak két pont hiányzott ahhoz, hogy a rájátszásba jusson. Az alsóházi rájátszásban aztán mind a két csapat jó teljesítményt nyújtott.

Az U18-as, ifjúsági csapat szezonját négy részre tudnám bontani, az első, sikertelen időszakot követte az edzőváltás, amikor az idény eleji szakvezetőtől megválva jómagam vettem át a szakmai irányítást, mivel abban az időszakban nem találtunk olyan edzőt, aki át tudta volna venni ezt a csapatot. Innentől következett egy nyolc meccses sorozat, amiből hetet megnyertünk és egyszer a hosszabbításban szenvedtünk vereséget, a csapat kinyílt, jó kedvvel játszott, sok gólt rúgtunk abban az időszakban. A téli felkészülést követően a fő hangsúlyt a kupameccsekre helyeztük, hogy ha már nem sikerült bejutni a rájátszásba, a kupadöntőbe sikerüljön bekerülni, végül az elődöntőig sikerült elverekedjük magunkat, ahol hazai pályán egy jó mérkőzést produkálva, hét-nyolc helyzetet kialakítva nem sikerült gólt szereznünk, csak kapufáig jutottunk el. Kikaptuk 1–0-ra a mérkőzést, és utána megzuhant a csapat, ebben az időszakban hét mérkőzésből csak hármat nyertünk három döntetlen és egy vereség mellett, a végjátékban, az utolsó hat mérkőzésen nagyon gyenge teljesítményt nyújtottunk, nem tudtam megfelelően motiválni már a csapatot, nem találtam meg a megoldást, hogy miképpen tudjam élesen tartani őket, négy vereség és két döntetlen volt a mérleg. Átbeszéltük ezt a srácokkal, elmondtam nekik, hogy ha valaki végző évfolyamos az akadémián, és szeretne a felnőtt futballban elhelyezkedni, akkor annak külön motiváció nem kellene legyen, oda kellene tudjon figyelni a saját munkájára, hogy meg tudja tenni ezt a nagy lépést a felnőtt futball irányába. 

Ami az U17-et illeti, folyamatosan javult a csapat játéka, a play out-ot a második helyen végezték, csak a Sepsi OSK ellen nem sikerült pozitív eredményeket elérni, de jól nézett ki a csapat, tetszetős volt a fejlődés, a jövő ifjúsági ligás csapatának magját képes lesz ez a korosztály biztosítani. 

Az U16 ugye vezette a tabellát a téli szünet előtt, a felkészülési időszakban beugrott egy kis probléma, azt nem tudom, hogy a túlterhelés vagy a pályák minősége miatt-e, de nagyon sok sérültjük lett, hét-nyolc sérüléssel kínlódtak, nem sikerült teljes csapattal kiálljanak, így a tavasz folyamán rosszul kezdtük a bajnokságot, sok vereségbe beleszaladtunk, mire kilábaltunk ebből a sérüléshullámból és a gödörből, már nem maradt esélyünk arra, hogy finálét játszhassunk.

Az U15-ösöket elemezve, amelyik a legfiatalabb, az akadémiára megérkező korosztály, az ősz folyamán építeni kellett a csapatot, különböző képzettségi szinttel érkeztek a játékosok, meg kellett találni a megfelelő felállást, terhelést, hogy ne legyenek sérültek. Ez az őszi idény végére állt össze. A bajnokság szoros volt, látszott, hogy ott tudunk lenni akár az élbolyban is, a forma kitartott tavaszra is, hisz fontos mérkőzéseket megnyertünk akár a Hagi Akadémia vagy a Rapid ellen, a csapat emelkedő tendenciát mutatott, sokat fejlődtek a srácok a tavaly nyárhoz képest, s bár az utolsó fordulóig volt rá elméleti esély, végül ők se tudtak felérni a helyosztót jelentő második helyre sem.

– Milyen alapot biztosít a lezárult idény a következő szezonra, mit lehet tudni a közeljövő terveiről?

– A két fiatalabb korosztályban próbálunk átigazolásokat eszközölni, hogy megerősítsük ezeket a csapatokat, de mind a két esetben kialakult az a 12-13 játékosnyi mag, amire lehet alapozni, akik helyt tudnak állni az Elitligában. Viszont ahhoz, hogy legyen esélyünk elérni a döntőkig, erősítésekre van szükség. Szereztünk a napokban egy kiválasztót is a 2010–2011-es születésű fiúknak, találtunk két-három tehetséges játékost, illetve a scout-rendszerből is fog még érkezni játékos, így megacélosodva jövőre jobban neki tudunk látni a munkának. Megemlíteném, hogy az edzői stábban is lesznek változások, de a konkrétumokról később tudok nyilatkozni. Az U18-as korosztályból a legtöbb játékosunk tovább kell lépjen a felnőtt futball felé, reméljük, helyt tudnak állni az alközpontok harmadik ligás csapatainál, tudják ezek majd segíteni a fejlődésüket, reményeink szerint pedig Simon Máté és Bödő Efraim Zoltán a szuperligás keretben marad. Felcsúti partnerünk, a Puskás Akadémia is folyamatosan teszteli játékosainkat, ki is szemeltek most két játékost, Bencze Lorándot és Sajgó Kristófot. Előbbivel kapcsolatban vele és a szüleivel egyeztetve végül az a döntés született, hogy mivel a felnőtt csapatunk keretében is helyet kapott, itthon marad és az első osztályos kerettel fog edzeni. Ha ott lehetőséget fog kapni, annak nagyon örvendenénk, de ha nem, akkor tud játszani még nálunk az ifjúsági ligában, Sajgó Kristóf ugyanakkor elfogadta a meghívást, és a jövőben a Puskás Akadémiánál folytatja a pályafutását.

– Visszatérve még egy kicsit a beszélgetés elejére, mert talán nem volt eléggé ez letisztázva: el lehet mondani, hogy az idény eleji nehezebb időszakot, majd ebből következőleg a rájátszásról való lemaradást az akkori erőnléti edző hibás módszere okozta?

– Kétféleképpen is meg lehet közelíteni erre a kérdésre a választ. Ha azt vesszük, hogy miután visszatértünk a régi metodikára, visszaálltunk a heti ciklusra, az előző év munkáját folytatva pozitív eredmények születtek, akkor világos, hogy a változtatás segített. Az U17-esek edzője, Szász Ferenc is folyamatosan hangsúlyozta, hogy neki sokkal jobban néz ki a csapata, dinamikusabb és szebben játszik. De ha azt vesszük, hogy a play out-ban játszottunk ugye a felsőház helyett, akkor azt is lehet mondani, hogy azért sikerült több mérkőzést megnyerni, mert gyengébbek voltak az ellenfelek. Száz százalékos bizonyossággal már nem lehet ezt megállapítani, de én úgy vélem, hogy a hozzáállás pozitív értelemben változott meg radikálisan a csapatoknál a változtatás után, és a játékosok fejlődése érdekében jó döntést hoztunk.

– Ebben a vonatkozásban, a játékosok egyéni fejlődése tekintetében biztató volt-e ez a szezon?

– Ha azt vesszük, hogy az utánpótlás-csapatoknál nem mindig a pályán elért eredmény a sikeresség fokmérője, akkor felemás a mérleg, mert azért elvárt egy kiemelt akadémiától, hogy ott legyünk a végjátékban, de legalább a play off-ban a különböző korosztályokban, ugyanakkor ha azt nézem, hogy két játékosunk folyamatosan lehetőséget kapott a felnőtteknél, és úgy jutott fel a csapat az első osztályba, hogy az U19-es Simon Máté minden mérkőzés minden percében ott volt a kapuban, és folyamatosan tudnak kikerülni olyan tehetségek, akik a profi ligákban, a felnőtt futballban is helyt tudnak állni, az biztató. Ez is lenne a célunk, hogy évente egy-két játékost a saját felnőtt csapatunkban kapjon helyet, illetve még két-három játékost akár magyarországi NBI-es csapatokba sikerülne tovább adni, akkor úgy gondolom, hogy jól végeztük a munkánkat. Nyilván ahhoz ott kell lenni a figyelem előterében, a rájátszásban, a döntőkben, hogy felfigyeljenek a játékosainkra, s nekik sem mindegy, milyen minőségű ellenfelekel játszanak.

– Milyen lehetőségei vannak most az utánpótlás csapatokból kikerülő játékosoknak elhelyezkedni, tekintettel arra, hogy az FK szuperligás csapatába talán még nehezebb lesz ezentúl bekerülni?

– Tavaly például Ureche Alexandru el tudott helyezkedni a magyar NBII-ben a BVSC-Zugló csapatánál, így elmondható, hogy az ilyen lehetőségek is adottak, magyarországi NBI-es és NBII-es csapatokhoz is kerülhetnek a fiatalok, viszont meg kell legyen ehhez a szükséges kapcsolatrendszer a játékosügynökökön illetve a szakmai partnerségeinken keresztül. De említhetném Balogh Szilárdot és Deáky Zsombort, akiket télen Udvarhelyre adtunk, és akik idén a Liga 2 kapujába kerültek csapatukkal, hisz selejtezőt játszottak a másodosztályba való feljutásért. Balogh Szilárd három hónap alatt tíz gólt szerzett támadó középpályásként vagy akár támadóként, Deáky Zsombor pedig a mérkőzések közel hetven százalékában a kapuban állt. Pozitív visszajelzés ez, hogy ezek a játékosok 17-18 évesen helyt tudtak állni a harmadosztályban, de vannak további olyan játékosok is, akik az előző esztendőkben az alközpontok csapataiban, Gyergyóban, Udvarhelyen, akár Marosvásárhelyen hozzá tudtak tenni az ottani teljesítményhez. Az egyezség az alközpontokkal ugyanis az, hogy a különböző városokból érkező játékosok, ha nem kapnak helyet az FK felnőtt csapatában, akkor visszairányítjuk őket az anyavárosukba, nekünk ez is feladatunk, hogy az alközpontok Liga 3-as csapatait feltöltsük fiatal tehetségekkel. Ezeket a fiatalokat a harmadosztályban a legjobb palléroztatni, illetve jó lenne, ha volna a Liga 2-ben is egy olyan csapat, ahol több játéklehetőséget tudnának kapni a fejlődésük érdekében azok a kiemelkedő tehetségek, akik a szuperligás csapatba még nem tudnak bekerülni. Az idén még nem jött össze, hogy ez a csapat Székelyudvarhelyen legyen, de reméljük, meglesz az a klub, amelyikkel ilyen értelemben együtt tudunk működni.

– Hogyan látod a női szakág eredményességét ebben az idényben?

– Ami a felnőtt női csapatot illeti, a tavalyi azon siker, hogy döntőt játszottunk a kupában, arra sarkalt minket, hogy idén megpályázzuk a bajnoki címet, ami feljogosítana a női Bajnokok Ligájában való részvételre is. Sikerült is összerakjunk egy ütőképes csapatot, és a számításinknak megfelelően be is jutottunk a rájátszásba, a legjobb négy közé, ahol több fordulót kellett játszani a kiemelt csapatokkal, a Farullal, a Kolozsvárral, a Besztercével. Minden mérkőzésen pariban voltunk ezekkel az ellenfelekkel, minden találkozón feljebb tudtunk lépni a csapat és a játékosok fejlődése szempontjából, viszont becsúsztak olyan mérkőzések, ahol az utolsó percekben vesztettünk pontokat. Próbáltuk kielemezni, hogy vajon fizikai vagy mentális problémák okozták-e ezt, hisz az utolsó öt-tíz percekben akár 10-12 pontot is otthagytunk az ellenfeleknél, amiket, ha begyűjtöttünk volna, reménykedhettünk volna a bajnoki cím megszerzésében is. Arra jutottunk, hogy még fiatal a csapatunk, érettebb játékosokra volna szükségünk ahhoz, hogy a bajnoki cím közelébe kerüljünk. Úgy mértük fel, hogy a támadó szekcióban sok a fiatal, akik gyakran kerülnek helyzetbe, viszont a ziccerek kihasználása még sántít, ebben még kell fejlődjenek. Ez a fiatal gárda azonban, amennyiben egyben tudnánk tartani őket, a következő évekre már biztosan össze tudna gyűjteni annyi tapasztalatot, hogy reális esélye legyen az élen végezni. Zajlik a munka a női szakág utánpótlásánál is, minden előírt korosztályban van csapatunk az U9-től az U17-ig, a legnagyobbak bejutottak a bajnokság döntő tornájába, ahol ezen a hétvégén lesz lehetőségük akár a döntőbe is bekerülni. Az U15-ösök nem tudtak bejutni a play off-ba, viszont a play out csoportjukat megnyerték, így ők is fejlődtek, teljesen új csapatot kellett az idén felépítsenek, mert mindenki fellépett a nyáron az U17-be. Az U13-as és U11-es csapataink is részt vesznek az országos bajnokságokban, az ő eredményeik nincsenek figyelembe véve, inkább a lányok képzésén, fejlesztésén van a fő hangsúly. Sok lány jár edzésre, erős női közeg alakult ki, több mint száz lány és hölgy van leigazolva csapatainkba, ez is mutatja, hogy nagyon népszerű lett Csíkszeredában a női labdarúgás.

Rédai Attila