Csőregi János: Lesállástól vigyázzállásig. Avagy: a futballbírók is emberek
X. Tesztek
Eddig csak a középbíró feladatkörét elemeztem, s azt is csak dióhéjban, de egy mérkőzésen van két partjelző is, ahogy nálunk mondják: taccsbíró. A ő feladatuk sokkal egyszerűbb, de ugyanolyan fontos: a lesállás jelzése a középbírónak ez a fő feladatuk. Ezt csak a jó helyezkedéssel tudják elérni és csak akkor, ha mindig az utolsó, leghátsó védővel vannak egyvonalban. A másik lényeges feladatuk, hogy jelezzék a középbírónak, ha a labda elhagyja a játékteret, vagy ha olyan szabálysértés fordult elő, amit a főbíró nem láthatott pontosan, mert távol volt.
Egy mérkőzés jó levezetése feltételezi a három bíró összehangolt munkáját. Manapság a mini elektronika alkalmazása, amelyet a játékvezetésben is elkezdtek használni, lehetővé teszi a három bíró állandó kapcsolatát, vagyis egymással nemcsak kézjelekkel, hanem verbálisan is kommunikálhatnak, így nem kell megszakítani a játékot, hogy megtárgyalhassák a kétes helyzeteket. Tudomásom szerint a mikrochippel felszerelt labdát is be akarják vezetni, amely jelzi, ha túljutott a kapuvonalon. Az erőnlét, a futó- és állóképesség fontos és kizáró jellegű. Aki nem tudja megcsinálni az előírt fizikai teszteket, nincs mit keressen a pályán. Megállapították, hogy egy jó mérkőzésen a középbíró átlag 8-10 km-t szalad, amiből kettő-három 20-50 méter közötti sprint. Mindezekért az én időmben az előírt és teljesítendő teszt szintek a következők voltak:
1. Cooper teszt: 2600 méter 12 perc alatt
2. 400 méter vágta 74 másodperc alatt
2. 50 méter sprint 8 másodperc alatt
4. 4x10 méter ide-oda (legfeljebb 10 másodperc).
Sok olyan bíróról tudok, akik ezeket a teszteket kitűnőre teljesítették, de a pályán csak középszerű teljesítményre voltak képesek. Én hosszú távon nem számítottam a jó futók közé (bár a sprinteknél verhetetlen voltam), de 45 éves koromig a minimumot mindig teljesítettem, amikor is „öregként” ki kellett maradjak a bírói keretből. A fizikai erőnlétet heti egy edzéssel vagy egy-egy barátságos mérkőzés levezetésével biztosítottam. Szerdán vagy csütörtökön, télen pedig a bajnokság szünetében, este felé láthattak futni hetente kétszer, a ruhagyártól a Véres Képig és vissza. Volt, amikor egy-egy jóhiszemű autós lelassított, hogy felvegyen, ha már úgy sietek valahova, de én csak intettem, hogy ez más dolog. Itt nálunk Romániában s mint máshol is a világon, a fizikai erőnlétet komolyan megkövetelték a bíróktól. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az , hogy a mexikói VB-re küldött Nicolae Rainea román bírónak voltak a legjobbak a fizikai tesztjei a FIFA bírók közül.
Részlet Csőregi János: Lesállástól vigyázzállásig. Avagy: a futballbírók is emberek című emlékeiből.
