A várakozás időszakát éljük. A hagyomány, a hit és a remény a hétköznapjainkat átrendező világjárvány közepette jelentősen felértékelődött. Éppen ezért egyesületünk a sportbarátokat, szurkolókat, a földgolyó különböző részein élő magyar gyerekeket és felnőtteket a karácsonyi ünnepkörben rendhagyó Anventi Naptárral köszönti. Karácsonyig minden áldott napon egy-egy kis történetet osztunk meg sorstársainkkal. Fogadják, olvassák és osszák meg olyan szeretettel, amilyennel az elkövetkező sorok, mondatok, gondolatok íródtak.
Ezzel az Adventi Naptárral kíván meghitt ünnepeket az FK Csíkszereda apraja és nagyja. Áldott Karácsonyt mindenkinek!
A mi Ajaxunk...(XVIII)
1987 nyár elejét írunk, amikor már csak pár nap volt hátra a suliból. Hazaérve, ledobtam a táskám, kentem magamnak egy szelet zsíros kenyeret és már kint is voltam a 10-es iskola (később Ady Endre, jelenleg József Attila) udvarán. Egy nagyon fontos kispályás focitornára készültünk. Azokban az időkben a legmenőbb mérkőzések Csíkszeredában a Nárcisz és a Pacsirta utca közötti „betonpályán” voltak, ahol megfordultak a város negyedeinek csapatai. Mi is épp egy ilyen torna előtt álltunk, amely a soron következő hétvégén volt szervezve és tudva azt, hogy idősebb srácokkal fogunk játszani, mindenki komolyan beleadott apait-anyait a felkészülésbe.
Csapatunk 14-16 éves legényekből állt, minket egy 22 éves barátunk verbuvált össze, vele gyakoroltunk, ő segített. A közösen összedobott pénzből trikókat vásároltunk, amelyeket mezekké alakítottunk át, "ráfújtatva" a csapat címerét, számokat és neveket. El is jött a hétvége, a várva várt torna pillanata. Elkezdődtek a csoportmérkőzések, mely során komoly csata volt a pályán, na meg a pálya szélén is, hisz minden együttesnek szurkolótábora is volt. Vasárnap délutánra ki is alakult a döntő párosítása: Ajax – Vikingek. A fináléra a pálya körül már alig volt hely a szurkolók miatt, de a tömbházak teraszai is tele voltak nézőkkel, így hát kezdődhetett a döntő. Óriási volt a szurkolás mindkét csapatért és ennek köszönhetően a játék is jó minőségű lett. A nagy küzdelem vége az Ajax győzelmével zárult (2:1). Az Ajax pedig mi voltunk: Ilyés Robi, Albu Laci, Lőrinc Lali, Molnár Atti, Kotai Sanyi, Németh Gyuszi kapus, és idősebb Balog Levi. Hatalmas tapsot kaptunk és ez nekünk óriási elégtétel volt. Az ünneplés a Mocca cukiban (mostani Gösser) folytatódott, ahol kapott mindenki két gombóc fagyit. És nem ez volt az egyetlen tornagyőzelmünk!
Szerző: Albu László