Szerző: Ráduly Róbert Kálmán
Sorozatunkban a hangzatos győzelmekkel, küzdelmes döntetlenekkel és meglepő vereségekkel egyaránt teletűzdelt őszi idényünk összecsapásaira tekintünk vissza. Nem feltétlenül időrendben. Visszafogott kezdés után, egészen magasra kapaszkodtunk, de sem az elején, sem a végén nem jött ki számunkra a lépés.
A mongolok esete a Janku Ábrahámokkal
Van, akiket Jászvásáron nem látnak szívesen. Nem az FK Csíkszeredát és nem is a magyarokat, hanem a mongolokat. Mielőtt bárki könnyed általánosítással vádolna, igyekszem leszögezni: korántsem a teljes városra vagy az év bármely napjára gondolok. A kollektív vádemelés távol áll tőlem.
A Jászvásáron nem látnak szívesen kijelentés csak, a Copou-dombra épített stadion lelátójára és kizárólag 2022. október 29-én déltájra érvényes. Egészen pontosan negyed egy körülre. A stadionórával szemközti lelátórészen ugyanis ekkor feszítette ki a helyi idegengyűlölők egy csoportja, az alábbi szöveggel feliratozott óriáslepedőt:
N-avem nevoie de americanisme pentru a vă da fiori, Avram Iancu suntem toți, dar voi doar niște mongoli.
A fenti szöveg szabadon fordítva, magyarul ekképpen hangzik: nincs szükségünk amerikanizmusokra ahhoz, hogy reszkessetek tőlünk, mindannyian Janku Ábrahámok vagyunk, s ti csak némi mongolok.
De mi volt a sorsa az ominózus Ábrahámnak, akikkel a jászvásári galeri teljes hasonulás állapotába kívánkozik? Az 1852-ben Bécsben történt nyilvános megaláztatása – mindössze 28 évesen – idegösszeroppanást váltott ki nála, melyből sohasem tudott igazán felépülni. Alkoholista csavargóvá züllött, és utolsó éveiben gyalogosan az Érchegységben kóborolt. Agyvérzésben halt meg Körösbányán 1872-ben. Negyvennyolc évesen, húsz évnyi céltalan koslatás után.
Mindezeket felidézve, a jászvásáriak üzenetéhez csak annyit tehetünk hozzá: többet olvasni és kevesebbet írni.
Csíkszereda, 2023. február 2.
