Négy lőtt gól, nulla bekapott: egészen jól sikerült az U14-es csapatunk hétvégéje a brassói „vörös zászlósok” ellen. Kovács Tamás vezetőedző értékeli a találkozót.
Négy lőtt gól, nulla bekapott: egészen jól sikerült az U14-es csapatunk hétvégéje a brassói „vörös zászlósok” ellen. Kovács Tamás vezetőedző értékeli a találkozót.
„Az egész mérkőzésen a mi akaratunk érvényesült, mondhatni a középső, illetve a támadó harmadban zajlott a játék. Mezőnyben domináltunk, kerestük az üres területeket mélységben, amivel rögtön veszélyt tudunk teremteni, ha nem ment, akkor szélen bontottuk meg őket, de amikor lehetőség adódott, távoli lövésekkel is próbálkoztunk. Az ellenfelünk a védekezésre fektette a hangsúlyt, és a megszerzett labdákból próbáltak ellentámadást végrehajtani, de csak ritkán jutottak el a kapunkig, amikor ez megtörtént, akkor a védelem mindig résen volt. Ehhez képest csak a 15. percben tudtunk betalálni, mert addig viszonylag jól álltak a pályán, jól zárták le a területeket, és jól is tolódtak. A bekapott gól, majd gólok ellenére is tartották magukat a sündisznó-alakzathoz, és nem akartak kinnebb merészkedni. Igaz, ehhez az is hozzátartozik, hogy mi magasan letámadtunk azzal a céllal, hogy ne engedjük őket kibontakozni, de amikor a védekező harmadban birtokoltuk a labdát, kicsalogatva ezzel őket, akkor sem próbálták meg elhagyni a félpályát. Ha a letámadást kellett volna gyakoroljuk a héten, akkor maximálisan elégedett lennék, de mivel jelenleg a labdakihozatalon van a hangsúly, így a győzelem ellenére van egy pici hiányérzetem, mert hiába gyakorolunk egész héten valamit, ha nincsen partner, aki egy minimális nyomást is helyezne ránk. A játékosaim érdemeiből ez nem vesz el semmit, mert ők végig robotoltak a kezdő sípszótól egészen a lefújás pillanatáig, azonban tudják ők is, hogy a helyzetkihasználásunkon van amit csiszolni, mert a temérdek sok helyzetből keveset sikerült gólra váltani.
Most járt le az első kör, ami azt jelenti, hogy mindegyik ellenfelünkkel farkasszemet néztünk, már ha lehet az ellenfelet farkasoknak nevezni. Minden tisztelettel mondom és nem megbántva senkit, de kevés az a csapat, akik ellen megmérkőzve érdemben fejlődni tudnánk. Sok csapat azért játszat évre kisebb játékosokat, mert nincs meg a kellő létszám, nem azért, mert a fizikai adottságukból, netán a játékintelligenciájukból adódóan nagyobbak között lenne a helyük, ehhez még azt is vegyük hozzá, hogy a két büntetőterület között kéne minőségi fejlődést elérni. Habár nagyon jól hangzik, de nekem elsősorban nem az a célom, hogy az idei szezon hátralévő két körében is veretlen legyen a csapat, hanem amikor eljön az ideje, akkor a kiválasztásnál minél több helybéli/környékbeli gyerek képviselje az akadémiát, és ez csak úgy tud megvalósulni, ha erős ellenfelekkel játszol hétről hétre, ezért bízom benne, hogy úgy részünkről, mint a másik 9 csapat részéről egyaránt ez csak egy bemelegítő kör volt, a továbbiakban pedig színvonalasabb mérkőzéseket tudunk játszani, és így a fejlődés nívója is magasabb lesz.
R. A.
